A 3+2-nek, vagyis a Bugyi fivérek együttesének megjelenése valóságos forradalmat váltott ki a vajdasági könnyűzenei világban, A hivatásos, hivatalos közvélemény és a kritika hadjáratot indított ellenük. A giccs netovábbját látták zenéjükben. Az egyszerű nép befogadta a 3+2-t, szívesen hallgatta őket, sorba állt lemezeikért, minden fellépésük telt ház előtt zajlott le. Hogy giccs vagy nem giccs, az kevésbé fontos, tény viszont az, hogy a 3+2 egy olyan egyedülálló jelenség, amely mindenképpen megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. Róluk, a Bugyi fivérek Pályafutásáról szól folytatásos tárca-riportunk.

Bugyi Zoltán, a 3+2 együttes vezetője

Az ebben a fejezetben feldolgozott pró és kontra vélemények csak a vajdasági 3+2 polémiát tükrözi. A Bugyi-hóbort szinte hasonló vitát váltott ki északi szomszédainknál is. Egyik későbbi fejezetünkben majd idézünk abból, hogy mit írtak az ottani lapokban megjelent írásaikban a magyarországi kritikusok a 3+2-ről.

KITAPASZTALTÁK A KÖZÖNSÉG, IGÉNYÉT

A 3+2 együttes sikerének magyarázata roppant egyszerű: a rengeteg bálon és főleg a lakodalmakon figyelték, hogy melyek azok a számok, amelyekre a legjobban „bukik a nép”, és ezeket a számokat vették fel lemezre. Ez a magyarázat első része. A második pedig az, hogy az itt élő magyarság nagy része nagyon szereti a lakodalmakat. Igazi lakodalomba azonban évente átlagban egyszer vagy kétszer jut el az ember. A 3+2 lemeze vagy szalagja mellett pedig bármikor lakodalmas —tehát kellemes emlékeket ébresztő — hangulatot teremthet magának bárki. A 3+2 együttes Iemeze, majd később a más muskátlizenekarok lemezei betöltöttek egy jelentős űrt: megjelenésük óta az egyszerű ember tud otthon mit hallgatni, ami mellett kikapcsolódhat. A házibulikon, a kisebb-nagyobb összejöveteleken is van mit feltenni a lemezjátszóra, amire táncolni lehet. E sorok írója is személyesen tapasztalta, hogy olyan társaság is, amely elvben giccsesnek és kispolgárinak minősítette a 3+2 zenéjét, házibulin a Bugyi fivérek zenéjére ropta a táncot. Az első lemezükön a következő tíz szerzemény kapott helyet: Egy asszony miatt, Kicsiny falum, Kombiné, Halvány őszi rózsa, Én édes Katinkám, Kis csónakom, Sárgul már a kukoricaszár, Folytasd bátran tovább. Nem érdemes sírni és Egy május éjszakán. A tíz szerzemény között két saját számuk — Bugyi Zoltán szerzeményei — került a hanglemezre, a Folytasd bátran tovább és a Nem érdemes sírni. Az Én édes Katinkám számot egy Ausztráliából Góbor Attilához került magyar nyelvű lemezről vették át. A szerzeményt (még ki nem vált a zenekarból) Attila is énekelte. A Kombiné szerzeményt — a kritikusok az egyik legízléstelenebbnek és leggiccsesebbnek minősítették — a temerini színház színészeitől hallották a bugyi fivérek és így iktattak repertoárjukba, és miután a nyilvános fellépéseken bevált a szám, a lemezre is.

A többi szerzeményt szinte kivétel nélkül a folytatásos tárcariportunk elején emlegetett Túri Lajos bácsitól, az ürményházi klarinétostól tanulták meg. Ezek a számok persze másképp hangzanak, mint eredetileg. Más hangszerelést és ritmust kaptak. De a klarinétos Lajos bácsinak megnyerte a tetszését az út kivitelezés. Ő mesélte, hogy a Halvány őszi rózsát a korábbi zenekarban, ahol játszott, már mellőzte, mert ahogy ő mondta, „valami miatt nem jól szólt”.

Amikor a számot felújította a 3+1 is. akkor jött rá, hogy mi volt az a valami, ami hiányzott: a ritmus.

LAKODALMAS ROCK, MUSKÁTLIZENE…

A 3+2 zenéje, nem sokkal megjelenésük után, nevet is kapott: lakodalmas rock. Ez az elnevezés főleg Magyarországon használatos. Hogy mennyire találó, az már más lapra tartozik, de íme mit mond az elnevezésről Bugyi Zoltán, az együttes vezetője: — Zenénk a néptől ered, a népzenéből. A magyar népzenét évszázadokon keresztül fás hangszereken. játszották. Mi voltunk azok, akik első ízben elektromos hangszereken, más hangszereléssel és dobok kíséretében adtuk elő ezeket a számokat. Lakodalmas rocknak nevezték el a zenénket, habár a rockhoz vajmi kevés köze van. Talán csak annyi, hogy rockzenei felállításban játszuk.

A 3+2 ilyen újítását, hogy népzenét rock-felállításban játszanak, nem lehet teljes egészében eredetinek nevezni. Hiszen a szerb műnépzenét már évek óta ilyen felállításban játsszák. A lakodalmas rock és a szerb műnépzene népszerűsége azt bizonyítja, hogy korunk egyszerű embere a népzenét kifejezett ritmussal és nagyobb hangerővel igényli. Sajátosság továbbá, hogy a szerb műnépzenében is megmaradt néhány hagyományos népi hangszernek az előtérbe helyezése (a harmonika, klarinét, olykor a hegedű), így a 3+2 is akkor szólt a legjobban, amikor az együttessel fellépett Schön Ignác hegedűn, valamint amikor az egész zenét gazdagította még a klarinét is. Ha nem is tudtuk megállapítani, hogy pontosan kitől ered a lakodalmas rock elnevezés, a másik terminus keresztapja ismert. A muskátlizene elnevezésről van szó, amely nagyon gyorsan szinte hivatalos elnevezés lett vidékünkön és Magyarországon is. Ezt az elnevezést első ízben Dezső János, a Képes Ifjúság újságírója használta Balogh Vince álnéven a Magyar Szó egyik vasárnapi számában megjelent cikkének címében. A harmadik elnevezés a muskátlizenében a sógorizmus. Ezt az elnevezést Kovács Károly, az Újvidéki Rádió zenei szerkesztője és számos muskátlizenekar producere találta ki és az egész mozgalmat kitartóan sógorizmusnak nevezi. Ezzel valahogy úgy vagyunk, mint Amerika elnevezésével: a kontinenst noha Kolumbusz Kristóf fedezte fel, a későbbiekben arra járt Amerigo Vespuciról nevezték el. Jogos is Bugyi Zoltán felháborodása: — Hogy lehet sógorizmus ez a zene, amikor mi kezdtük el, s a Sógor együttes csak utánunk, mondhatjuk, a mi zenénknek köszönhetően jelentkezett? Ha már -izmus kell, akkor inkább 3±2-izmus bugyizmus felelne meg, nem?

A LAKODALMAK

A Bugyi fivérek szerint a 3+2 a lakodalmas rock legidentikusabb képviselője, mert zenéjük alapjaiba bele van építve a rengeteg lakodalmi muzsikálás. Korábban is, most is az a céljuk, hogy minél több hangversenyen, bálon, lakodalmon muzsikáljanak, hogy fenntartsák a legközelebbi kapcsolatot a közönséggel, hogy érezzék a közönség igényét, reagálását, és hegy felkeltsék érdeklődését.

(Folytatjuk)

Csorba Zoltán